Ott…

 Hol a valóság megérint,



Nem üt, simogat,




Hol a boldogság repít,




El nem ejt, de megmozgat,




Hol a harapás nem fáj,




Vérzik, de édes,




Hol az érintésnek nincs megállj,




Kedves, mégis érdes,




Hol a szavak elhalnak,




S a pillantásé a szó,




Hol a félelmeid elhagynak,




S a szeretlek nem csak egy szó,




Hol véget érnek álmaim,




Ott kezdődsz Te,




Hol beteljesednek vágyaim,




Ott ragyogsz Te.

Tovább a blogra »